Sumer nyelv

  A sumer nyelvet  az ókori Mezopotámia területén éltsumerek beszélték. Ékírása a világ legrégebbi ismert írott nyelvévé teszi, és egyúttal tudósít kulturális jelentőségéről is. Legrégebbi emlékei körülbelül az i. e. XXXIII. századból származnak.

A Kr. e. III. és II. évezred fordulója (i. e. 2000) körül megszűnt beszélt nyelv lenni, de a később Babilóniának nevezett Sumer és Akkád területén csak fokozatosan tértek át a hivatalos iratokban és irodalmi művekben való használatáról az akkád nyelvre. Ez az áttérés végül nem volt teljes, az óbabiloni kor utolsó harmadában megrekedt, és az addig megmaradt sumer szövegeket már nem fordították le, maradtak sumerül, csak az újabb művek íródtak akkádul. Az írnokok az asszír kor végéig kétnyelvűek voltak, még Assur-bán-apli korában is tudtak sumer szöveget készíteni. A sumer nyelv egy ideig még azt is túlélte, hogy az akkádot az arámi nyelv váltotta fel, és így lehetővé tette a régi hagyomány teljes átültetését Asszíria tudományos központjaiba, még a fővároson kívül esőkbe is.

Idővel azonban teljesen feledésbe merült, és a . századig várni kellett újbóli felfedezésére. Pontos feltárása a mai napig nem történt meg, de ismereteink elégségesek a fellelt sumer nyelvemlékek lefordításához.

A sumer egy olyan agglutináló nyelv, amely több ponton is ergatív jelleget mutat, tehát a tárgyas ige alanyát eltérő esettel fejezi ki, mint a tárgyatlan ige alanyát (és a tárgyas ige tárgyát). Nyelvtanában a toldalékolás határozza meg a legtöbb funkciót, szavait általában egyszerű tövekből képezi. Esetrendszere gazdag és változatos. Ismert nyelvrokonai nincsenek, így izolált nyelv.

Megfejtése

  Miután Henry Rawlinson (1810-1895) 1835-ben megfejtette a behisztuni feliratokat, elkezdődhetett az akkád nyelvű ékírásos szövegek megfejtése is.

1850-re Edward Hincks (1792-1866) arra a feltételezésre jutott, hogy az ékírással írt szövegek nem minden része sémi eredetű. A sémi nyelvek szavai ugyanis hárommássalhangzós gyökökből épülnek fel, bizonyos szavak azonban nem feleltek meg ennek.

1855-ben Rawlinson bejelentette, hogy a nippuri, larszai és erehi lelőhelyeken nem-sémi feliratokra akadtak. Julius Oppert ekkor tétetlezte föl, hogy ez a - szerinte „turáni" - nyelv volt Mezopotámia nyelve az akkád előtt, és az ékírás is ehhez fejlődött ki. Egy évvel később Hincks amellett érvelt, hogy az értelmezetlen nyelv valószínűleg agglutináló. Voltak olyan kutatók, akik akkor ezt „szkítának" vagy az akkád egy változatának tekintették. Ezzel szemben 1869-ben Oppert elnevezte a nyelvet „sumer"-nek, az akkádoktól már megismert „Sumer és Akkád királya" cím alapján - ha az akkádok a sémik, akkor a sumerek alkották a királyság nem-sémi részét.

Ernest de Sarzec 1877-ben megkezdte a tellói sumer emlékek feltárását, majd 1884-ben megjelentette a Découvertes en Chaldée első kötetét, benne a sumer feliratok átiratával. APennsylavaniai Egyetem kutatásai ezután indultak meg 1888-ban Nippurban, és 1889-ben R. Brünnow kiadta a sumer képjelek osztályozott listáját. A sumer-akkád kétnyelvű szövegek első tudományos szintű fordítását Paul Haupt nevéhez kötjük; a Die sumerichen Familiengesetze (A sumer családtörvények) című művével vonult be a tudománytörténetbe. A jelek zavarbejtő sokasága és változatossága azonban egy sajnálatos tévútra vezette a tudományt: a párizsi keletkutató, Joseph Halévy 1874 után azt állította, hogy a sumer nem természetes, hanem egyfajta mesterséges nyelv, amelyet titkos célokra hoztak létre. Ez egy mintegy 10 évig tartó vitát váltott ki az asszirológusok között. Egy tucat évre Halévy álláspontját még a nagy Friedrich Delitzsch is elfogadta, 1897-tel bezárólag

Delitzsch hosszú munkálatok után szakértői szótárt és nyelvtant adott ki -Sumerisches Glossar és Grundzüge der sumerischen Grammatik -, amelyek 1914-ben jelentek meg, segítségükkel a sumer nyelvről már átfogó képet lehetett kapni.Arno Poebel, Delitzsch tanítványa 1923-ban a nyelvtant az azonos cím alatt pontosította. Ez a nyelvtani összefoglaló mintegy 50 évre maradt a sumert tanulmányozók egyik legfontosabb írásává - mindaddig, amíg 1984-ben Marie-Louise Thomsen meg nem jelentette a The Sumerian Language, An Introduction to its History and Grammatical Structure (A sumer nyelv, egy bevezetés történetébe és nyelvtani szerkezetébe) című művét, ami már a modern elvárásoknak is megfelel.

Megjegyzendő, hogy a Louvre egykori munkatársa, François Thureau-Dangin sokat közreműködött a sumer nyelv megfejtésében az 1898 és 1938 között kiadott kiadványaival, mint például az 1905-ös Les inscriptions de Sumer et d'Akkad-dal(Sumer és akkád feliratai.) 1908-ban Stephen Langdon megpróbálta összegezni a sumer és akkád szókincs ismeretének terén bekövetkezett hirtelen nagyobbodást aCharles Virolleaud által szerkesztett Babyloniaca nevű folyóirat hasábjain a Sumer-Asszír Szókincsek című cikkében. A későbbi tudósok Langdon munkájában számos tévedést és pontatlanságot fedeztek fel, de a tanulmány így is jelentőségteljes. 1944-ben egy sokkal elővigyázatosabb sumerológus, Samuel Noah Kramer megírta a Sumerian Mythology-ként (Sumer mitológia) ismert művét, amelyben a megfejtés menetét részletezi.

Nyelvtörténete 

A sumer az első ismert írott nyelv, első írásos emlékei i. e. 3200. körül keletkeztek. Ékírásátkésőbb az akkád nyelv használta. Alkalmazták azonban az indoeurópai nyelvek közül ahettita (melynek hieroglifikus írása is volt, akár az egyiptomi nyelvnek) és az óperzsa nyelvre is, bár az utóbbi csak hasonló elvekre épült, a jelek alakja eltért. A sumer nép eltűnése, lassú beolvadása után a sumer nyelvet több, a térségben lévő országban még századokig a diplomáciai levelezés és a tudományok nyelveként használták, hasonlóan, mint a középkorban a latint, fontos részét képezte az írnokképzésnek, és megmaradt a mágikus-rituális, illetve a tudományos nyelvhasználatban is. 

Oldal: Sumerok
Tortenelem minden aron!!! - © 2008 - 2024 - robioldala.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat