Az ember születésének mondái 

• Epimétheusz: titán, az ember formálója. Minden képességet és tulajdonságot elosztott, és kifelejtette az embert. Prométheusz testvére.
• Prométheusz: titán, aki megkönyörült a védteleneken és ellopta nekik a tüzet, a kovácsmesterség titkát Héphaisztosztól, a bölcsességet és mesterségek ismeretét Pallasz Athénétől, és ezért 30 000 évi szenvedés lett a büntetése: Zeusz a Kaukázushoz láncoltatta, aholkeselyű tépte a máját. Végül Héraklész szabadította meg: lelőtte a keselyűt, és szétzúzta a láncokat.
• Pandóra: az ember büntetése: gyönyörű nő, akit Héphaisztosz gyúrt agyagból és vízből, és az istenek ruházták fel földöntúli bájjal. A Zeusztól kapott szelencét kíváncsian felnyitotta, és emiatt a nyomorúság, baj, betegség, és szenvedés a Földre özönlött, viszont a ládikában bent maradt a Remény.

Az emberiség korszakai:

• Deukalión és Pürrha: csak ők élték túl az özönvizet, csónakjukkal a Parnasszosz hegyén kötöttek ki. Az emberi nem kövekből született újjá: a Deukalion (Prométheusz fia) által eldobott kövek lettek a férfiak, Pürrha kövei pedig a nők.

   

Trójai mondakör

Trójaiak:

• Priamosz: Trója királya a háború idején
• Hektor: Priamosz trójai király fia, akit Akhilleusz ölt meg párbajban
• Andromakhé: Hektor felesége
• Parisz (vagy Alexandrosz): Priamosz fia, aki Helené elrablásával kirobbantotta a trójai háborút
• Kasszandra: Priamosz leánya, akit Aiasz megerőszakolt és Agamemnón hadizsákmányként magával vitt

Görögök:

• Menelaosz: spártai király Helené férje, aki felesége elrablása után harcba hívta Trója ellen a görögöket
• Helené: Zeusz és Léda leánya, Menelaosz szépséges felesége, akit Parisz Trójába szöktetett
• Akhilleusz: Thetisz tengeristennő és a halandó Péleusz király fia, a legnagyobb hős a trójai háborúban, a mürmidónok vezére
• Aiasz: Akhilleusz után a legnagyobb vitéz
• Patroklosz: Achilleusz barátja, hős harcos, akit Hektór ölt meg
• Agamemnón: Mükéné királya, Menelaosz testvére, a Trója ellen vonuló görög seregek vezére
• Klütaimnésztra: Agamemnón felesége. Nem tudta megbocsátani férjének, hogy a háború sikere érdekében feláldozta volna leányukat, Iphigeneiát, részben ezért szeretőjével meggyilkolta a királyt,mikor ő hosszú idő után hazatért, fiukat pedig száműzte.
• Élektra: Agamemnón leánya
• Iphigeneia: Agamemnón másik leánya, akit a háborúban majdnem feláldoztak az istenek oltárán
• Oresztész: Agamemnón fia, aki megölte apja gyilkosait, Aigiszthoszt és Klütaimnésztrát
• Odüsszeusz: Ithaka királya, aki Trója bevétele után sok évig bolyongott a tengeren
• Pénelopé: Odüsszeusz felesége
• Polüphémosz: a leghíresebb küklopsz, akit Odüsszeusz vakított meg
• Alkinoosz: a phaiák nép királya. Az ő udvarában mesélte el Odüsszeusz a történeteit.
• Szkülla: hatfejű, tizenkét lábú szörny
• Szirének: asszonyfejű, madártestű szörnyek, akik énekükkel partra csalták és megölték a hajósokat
• Kharübdisz: tengerörvény. Aki arra megy, annak a hajója elsüllyed.
• Laisztrügónok: óriások. A Télepülosz partszakasznál élnek, szokásuk a sziklák dobálása.
• Teiresziász: vak jós. Az alvilágban találkozott Odüsszeusszal, és megjósolta neki, hogy két olyan veszély van még hátra, ami feltartóztatja a hazatérésben.
• Asztüanax: Hektor és Andromakhé gyermeke, a görögök ölték meg

Gorog Mitologia


    A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye. Ezeket a történeteket minden régi görög ismerte, és bár néhány korabeli filozófus megkérdőjelezte hihetőségüket, a hétköznapi emberek szertartásai és világnézetealapjául szolgáltak. Ma a nagyközönség leginkább a római költők, írók elbeszélései alapján ismeri ezeket a történeteket (sokuknak nincs is más forrása), leggazdagabb e tekintetben Ovidius római költőnagyság Metamorphoses (Átváltozások) című műve.

A környező népekhez hasonlóan a görögök is az élet bizonyos területeihez rendelt istenekben hittek. Például Aphrodité a szerelem istennője, míg Arész a háború,Hadész pedig a halottak istene volt.

A tulajdonképpeni imádat mindössze néhány isten, különösen a tizenkét olümposzifelé irányult. Az olümposzi istenek (és például Perszephoné, az Eleusziszi misztériumok pártfogója) nagy pánhellén kultuszok központjai voltak. Sok területnek, sőt még egyes falvaknak is megvoltak a maguk kultuszai, melyek olyan nimfák és kisebb istenségek köré összpontosultak, akiket jóformán sehol másutt nem ismertek. A phrügiai Kübeléhez hasonló idegen isteneket jól ismerték szerte Hellaszban, de nem tisztelték őket.

A görög hiedelemvilág a hellenizmus korában nagyban közkinccsé lett a mediterráneumban, lásd bővebben: szinkretizmus.

A görög panteon isteneinek emberi alakjuk van (antropomorfizmus), ám legfőképpen ők az Univerzum megszemélyesített erői. Mint ilyenek, többé-kevésbé változatlanok. Míg néha úgy tűnik, van némi igazságérzetük, gyakran kicsinyesek vagy bosszúszomjasak. Az istenek kegyeit áldozattal és jámborsággal lehet elnyerni, de ez nem jelent garanciát, mivel hajlamosak a gyakori véleményváltoztatásra. A haragjuk kíméletlen és a szerelmük is legalább ilyen veszélyes lehet. A görög istenek egyetlen dologtól félnek, az aranyagancsú szarvas vérétől, amely eltörli az ereikben keringő folyadékból, az ikhórból nyert halhatatlanságukat.

A görög mitológia világa eléggé összetett. Tele van szörnyekkel, háborúkkal, intrikákkal és kotnyeles istenekkel. Emellett vannak a hérószok, akik segítenek az embereknek felülkerekedni ezeken a problémákon. Az emberek persze sokkal nagyobbak voltak akkoriban, ám a görögök nem láttak nagy szakadékot a történelmük és a vallásuk között (lásd az Iliászt és az Odüsszeiát). A görögök a mítoszbeli hősök és az ő kultúrájuk egyenesági leszármazottainak tekintették magukat.

A folyamatos használaton és irodalmi utalásokon túl a görög mitológia jó néhány csodálatos történettel szolgál, amelyek máig is élvezhetőek maradtak. Jóval a vele szorosan összekapcsolódó görög vallás eltűnése után is fontos kulturális hivatkozási alapul szolgál. Amikor a kereszténység államvallássá lett a Római Birodalomban, igyekeztek a régi vallások nyomait eltüntetni vagy démonizálni. Így lett például Poszeidón háromágú szigonyából a Pánról mintázott ördög vasvillája, vagy a téli napforduló ünnepe (Mithrász és a Nap születésnapja) a karácsony. Az irodalom már nehezebb feladatnak bizonyult a keresztények számára; ebben lehetetlen lett volna megszüntetni a görög befolyást Homérosz, Theokritosz, Vergilius, Ovidius és több száz más görög és római szerző műveinek félredobása nélkül. Így aztán a görög mitológia több mint egy ezredévvel túlélte a görög vallást. Még a leginkább klasszikus keresztény irodalom is tartalmaz utalásokat rá.

Néhány fontosabb mitikus személy

       

Az istenek első nemzedéke 

                    

• Khaosz: a világkeletkezési folyamat élén állt, zűrzavaros anyagi jellegű üresség, egy légáramlat termékenyítette meg
• Erebosz: sötétség
• Nüx: éjszaka
• Gaia: a föld, minden létezőnek az alapja; megszülte Uranoszt, saját párját
• Uranosz: az első férfiisten, az Ég
• Hekatonkheirek: óriási százkarú szörnyek ötven fejjel, Gaia és Uranosz első gyermekei: Kottosz, Briareosz, Gügész
• Küklopszok: az egyszemű szörnyalakok, Gaia és Uranosz második gyermeknemzedéke. Uranosz utálattal nézi szörnygyermekeit, és az alvilág legsötétebb poklába, a Tartaroszba veti őket.
• Titánok: Gaia és Uranosz újabb fiúgyermekei, név szerint Ókeanosz (a tenger), Kóiosz,Hüperión, Kriosz, Iapetosz és Kronosz (az idő). A titánok gyermekeit szintén titánoknak nevezik. A második nemzedékből híressé vált titánok: Atlasz, Epimétheusz és Prométheusz (Iapetosz fiai)
• Titaniszok: Gaia és Uranosz lányai, név szerint Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé, Dióné és Theia

            

Az istenek második nemzedéke 

      

• Kronosz: Zeusz apja, a legfiatalabb titán, Idő-atya. Szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet. Megfosztotta atyját nemzőszervétől; az ekkor földrehulló vérből születtek az Erünniszek, a bosszú istennői, a tengerből pedig kikelt a csodálatos Aphrodité, a szépség és szerelem istennője. Később saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalta, Zeusz kivételével.
• Rheia: Kronosz felesége. Ő mentette meg legkisebb gyermeküket, Zeuszt, Kronosz elől, azzal, hogy Kréta szigetére rejtette.
  • Gyermekeik: Hesztia, Démétér, Héra, Hadész, Poszeidón, Zeusz
• Métisz: mikor Zeusz felnőtt, tőle kapott mérget, amit atyjának adott, mire az kihányta korábban lenyelt gyermekeit. Zeusz lenyelte őt mint első feleségét.

               

Olümposzi istenek 

    Az olümposzi istenkatalógus hellenisztikus kori fejlemény. Ugyancsak hellenisztikus kori fejlemény a görög mitológiai alakoknak a részben teljesen más gyökerű, részben rokon italikus-latin mitológiai alakokkal való „megfeleltetése", mintegy nemzetközi „istenszótár" gyanánt, hogy a fogalmak (nagyjából) lefordíthatóak legyenek (a latin istenneveket zárójelben közöljük).

• Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője (Jupiter)
• Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura. Az alvilágban lakik. (Pluto)
• Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője (Juno)
• Démétér: a Föld istennője, Zeusz testvére (Ceres)
• Hesztia: Zeusz testvére, a családi tűzhely istennője (Vesta)
• Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője (Apollo)
• Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, vadászat és vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére (Diana)
• Aphrodité: a szépség és szerelem istennője (Venus)
• Arész: Héra és Zeusz gyermeke, a harc és háború istene (Mars)
• Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a bor és szőlő istene (Bacchus)
• Héphaisztosz: Héra gyermeke, az istenek kovácsa, a tűz és kovácsmesterség istene, egyik lábára sántít (Vulcanus)
• Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője (Mercurius)
• Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. A városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, művészetek oltalmazó istennője. (Minerva)
• Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a tenger istene (Neptunus).

Egyéb istenek, istennők és félistenek

• Amphitrité: Poszeidón tengeristen felesége
• Boreász: az északi szél
• Eileithüa: Héra gyermeke, a szülés istennője
• Erósz: Aphrodité és Arész fia, a Szerelem

• Hébé: Zeusz és Héra gyermeke, az ifjúság istennője. Héraklész felesége lett.
• Héliosz: a Napisten
• Hekaté: Háromfejű és háromtestű alvilági istennő, a varázslás, a sötétség és az éjszaka úrnője
• Hügieia: Aszklépiosz leánya, az egészség istennője
• Hüpnosz: az Éj istennőjének, Nüxnek a fia, az alvás és álom istene
• Írisz: a szivárvány istennője
• Maia: Atlasz leánya, Hermész anyja
• Mnémoszüné: az Emlékezés, a Múzsák anyja
• Nemeszisz: Nüx leánya, a megtorlás istennője
• Niké: a győzelem istennője
• Perszephoné: Démétér és Zeusz gyermeke, Hadész felesége
• Pán: Hermész és Droüpé nimfa fia, kecskelábú, szőrös-szarvas pásztoristen

• Szelené: a Hold istennője
• Themisz: Uranosz és Gaia leánya, a megszemélyesített törvényes rend
• Thetisz: tengeristennő, Néreusz leánya, Akhilleusz anyja
• Tritón: tengeristen, Poszeidón és Amphitrité fia
• Zephürosz: a nyugati szél

• Múzsák: Kleió, Melpomené, Thaleia, Euterpé, Terpszikhoré, Erató, Kalliopé, Uránia, Polühümnia; Mnémoszüné és Zeusz gyermekei
• Hórák: Diké (jog), Eiréné (béke), Eunomia (törvényesség); Themisz és Zeusz gyermekei, a természet és az évszakok istennői
• Khariszok: Zeusz és Eurünomé leányai, a báj és szépség istennői
• Erinnüszök (Alektó, Tisziphoné és Megaira): a bosszúállás istennői, Uranosz véréből keletkeztek
• Heszperidák: Atlasz leányai, akik egy sárkánnyal Héra aranyalmáit őrizték a világ nyugati szélén
• Küklopszok (egyszemű óriások): Brontész (mennydörgés), Szteropész (villám), Argész (mennykő)
• Aiolosz: A szél istene; ő szedi össze a pusztító szeleket és ajándékozza Odüsszeusznak
• Kirké: istennő, Aiaié szigeten él. Aki a szigetére lép, azt disznóvá változtatja.
• Erisz: a viszály istennője
• Kasztór: Léda és Zeusz egyik fia, hattyútojásból született
• Gigászok: kígyófarkú lények, sikertelenül harcolnak az olümposzi istenek ellen. Név szerint ismertek Pelórosz, Mimasz, Pallasz, Damasztór, Ekhión, Palléneusz, Porphürión, Alküoneusz, Ephialtész, Eurütosz, Klütiosz, Enkeladosz, Polübótész, Hippolütosz, Gratión, Agriosz, Thoón.

Oldal: Gorogmitologia
Tortenelem minden aron!!! - © 2008 - 2024 - robioldala.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat